Szerző: Kelemen Hunor

A városegyesítés évétől Erzsébetváros rohamos változásokon ment keresztül. Az 1867-es emancipációs törvény a zsidóságot polgári és politikai tekintetben egyaránt egyenlőnek és elfogadottnak deklarálta. Az immár teljesen jogkörrel felruházott helyi zsidó közösség szabadon megkezdhette a kerület saját képére formálását. Ennek ékes megtestesítője a világ egyik, Európa legnagyobb zsinagógája, a Dohány utcai Nagy zsinagóga. Az Andrássy út kiépülésével a Király utca veszített a jelentőségéből. A dualizmus alatt Belső-Erzsébetváros némi strukturális fejlesztésen is átesett. A zsidónegyed továbbra is a nyüzsgő kereskedelmi és vallási élet elsődleges színpada maradt. A pezsgés életre hívói az éttermek,…

1873-ben Budapest néven egyesült Buda, Óbuda és Pest. A fővárost 10 kerületre osztották. Ennek megfelelően Terézváros a mai Király utca mentén kettéválik, s ettől délen megkezdi önálló életét a VII. kerület.  A későbbiekben az Erzsébet királynőről elnevezett kerület a főváros legnépesebb és legjobban kiépült városrésze lett. A század végére a kerület a pesti bérházépítés egyik legfőbb színpadja lett. A ma látható utcaképek a dualizmusban vették fel a végső formájukat. 1872-ben az országgyűlés megszavazta az egyesítést. Ekkor Erzsébetváros körülbelül 6 százaléka volt Budapest teljes területének. Érdekes, hogy az akkori kerület területe…

Pester Juden, azaz pesti zsidók. Egészen 1833-ig nem alakulhattak elismert közösséggé, ezért a bécsi zsidókhoz hasonlóan, hivatalosan csak így szerepelhettek. Pest jelentéktelen kisvárosból a XVIII. század végére az ország gazdasági, majd politikai központja lett. A rohamos fejlődés egyik legfontosabb mozgatórugója a pesti zsidóság volt. A közösség nimbuszát jelzi az itt épült gyönyörű épületek és templomok sora. A XIX. század során kirekesztett vagy megtűrt személyekből alkalomadtán akár bárói rangra is emelkedtek. Mária Terézia idején a szabad királyi városok törvényei szerint zsidók csak a városfalakon kívül, úgynevezett gettókban lakhattak. A királynő türelmi…

Buda és Pest látképe a XVIII. század végén, forrás: Museum-digital Pest történelmi zsidónegyede a főváros egyik legrégebbi, legizgalmasabb és leghangulatosabb városrésze. Sok nagy európai városban épült történelmi zsidónegyed, ilyen Prága, Krakkó, de a pesti kivételes. Különleges megjelenésének és műemlék-épületeinek köszönhetően a világörökség részének nyilvánították. Ahhoz, hogy megtudjuk miért pont Erzsébetváros ad otthont ennek a közösségnek, vissza kell menjünk a római korokig Magyarország területén már a III. században a római Pannonia provinciában is éltek zsidók. Júdeából hazatérve, a római légiók több száz zsidó rabszolgát is magukkal hurcoltak a pannóniai katonatáborba, Aquincumba…

Manapság az emberek több néven is hivatkoznak a VII. kerületre és egyes részeire. A turisták között csak bulinegyed vagy nem ritkán belváros, míg sokan zsidónegyedként emlegetik. Ez a történeti városrész a világon egyedülálló, páratlan értéket képvisel. Sokszínűségéről a belső negyedek neve is árulkodik. A kerület történetének kezdete Pest fellendülésének idejére, a XVIII. század elejére tehető. A külváros fejlődésének és kialakulásának egészen más törvényszerűségei voltak, mint a városfallal körbezárt Pestnek. Ekkor még nyoma sem volt szabályos úthálózatnak, a művelés alatt álló birtokok tagolása lassan folyt, és megnehezítette a gyors fejlődést. A…