Nap: 2021.04.18.

A New York kávéház önmagában testesítette meg mindazt, amit a boldog békeidők jelentett. A magyar főváros legimpozánsabb kávépalotája 1894-ben nyitotta meg a kapuit. A Nyugat első nemzedékétől kezdve a művészvilág nagyjaiig, mindenkinek megvolt a saját asztala. Azonban a XX. század első viharjai hamar elérték a kávéházat is. Eltűnt a pezsgés, a kávéval együtt az élet is megkeseredett. Azok a boldog békeidők Ha egy vidéki újságíró felment Budapestre munkát keresni, az első útja a Newyork kávéházba vezette. A kiadók képviselői és a főszerkesztők itt kötötték meg a vidéki szerződések nagy részét,…

Read More

,,Kávéház nélkül nincs irodalom” – mondta Márai Sándor, az egyik legkiemelkedőbb XX. századi magyar írónk, aki maga is gyakori látogatója volt a New York Kávéháznak. A Világ Legszebb Kávéháza címet jogosan kiérdemlő kávépalota a kor irodalmárainak legjelesebb képviselőit tudhatta vendégéi között. Elsőként olyan neves művészeink törzshelyévé vált kávéház, mint Ady Endre, Weöres Sándor, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső. A ,,Nyugatosok” a karzaton, egy külön szerkesztői asztalnál gyűltek össze, de ugyan ezen a karzaton született meg a Pál utcai fiúk története is. Kávéfőző Balázstól a kávépalotákig…

Read More

A Gozsdu Udvar Budapest szívének egyik legimpulzívabban központja, egy olyan hely, ami összeköti a kultúrát, a szórakozással és a gasztronómiával. Belváros szórakoztató központjaként tartják számon, leginkább a vendéglátóhelyek sokszínűsége miatt. De hogy épülhetett ki egy román épületegyüttes beékelve a zsidónegyed kellős közepébe a XIX. század közepén? II. József rendelkezései után a zsidó kereskedők már házat is bérelhettek Pest külvárosában. Idővel megjelentek a románok is, akik a zsidókhoz hasonlóan, nem kaptak bebocsátást a városfalakon belülre. A Wesselényi, Dob és Dohány utcában épült bérházakban találtak otthonra. Vallásuknak megfelelő templomot is építhettek Terézvárosban.…

Read More