Hetek óta vezeti több kiadó eladási listáját is a Csongrád megyei származású Grecsó Krisztián legújabb regénye, a Vera, amely több korábbi műhöz hasonlóan Szeged városában játszódik, amely az író számára saját bevallása szerint egy „beteljesületlen szerelem”.
A történet szerint 1980-ban járunk Szegeden, Vera egy jó tanuló, jó sportoló tízéves kislány, akinek pár hét alatt szinte gyökerestül megváltozik az élete. Családi titkokra derít fényt és egy lengyel fiú, Józef érkezésével a szerelem érzését is megismeri. S rá kell döbbennie, hogy a felnőttek világa mennyire bonyolult, és sokszor hazugságokkal átszőtt.
Grecsó Krisztián regényeit áthatja a múltba való mélyedés, amelyet a jelen történései ezer meg egy szállal szőnek át. Visszatérő motívumok a szereplők elmosódott emlékei a vészkorszak szegedi deportálásáról és a kislány rémálma a forgó bölcsővel.
A Vera egy nem szokványos ifjúsági regény, bár a szövegkörnyezetében eleinte a Pál utcai fiúkat és az Abigélt idézi. Azonban hamar átveszi a habkönnyű témák helyét a zord valóság. A szerző nem bízott semmit a véletlenre, szándékosan helyezte a történetet a ’80-as évek legelejére, ahol a szocializmus szürkesége a gyerekek életét is átjárta, ráadásul ebben az időszakban tilos volt az örökbefogadásról beszélni.
A regény főhőse, Vera egy véletlen folyamán tudja meg, hogy ő nem a vér szerinti szülei mellett éli az életét, idővel pedig az is kiderül, hogy bizony az édesapját és annak legjobb barátját sem a vér szerinti szüleik nevelték fel, mert az igazi nagyszülőket 1944 terhes napjaiban vonatra pakolták, és elvitték egy olyan helyre, ahonnan sohasem tértek vissza…
A hirtelen jött szerelem, és az események folyása, amely szinte örökös „szomorú-izgulást” (szorongást) okoz a lánynál egyre inkább csak fokozódnak, mígnem a tetőpontban már-már tragikus méreteket öltenek.
Bár a regényt elolvasva számos felmerülő kérdésre választ kaphatunk, jó pár momentum balladai homályba vész: mi történik Józeffel és muzsikus édesapjával, illetve valaha szembe mer-e nézni Vera „édesapja” a származásával, és fel tudja-e dolgozni azt a traumát, amely alig négyévesen érte.
A családfakutatás és az identitáskeresés nem újdonság Grecsó regényeiben, mivel mind az Isten hozott, mind a Tánciskola című regényeket átjárja. A felnőtt Vera a Jelmezbálban pedig szinte kétségbeesve próbál igazi szülei nyomára bukkanni.
Szinte nincs olyan, aki ne tudna Verával azonosulni egy kicsit. Egy gyermekkori szerelem, egy családi titok felgöngyölítése, Szeged városa vagy egy gyermekkori csalódás a felnőttek világában, illetve Grecsó Krisztián óvó szeretete a kislánnyal szemben egyaránt azt eredményezik, hogy bele tudjuk élni magunkat a főhős helyzetébe, és felnőttfejjel át tudjuk értékelni mindazt, amelyet hajdanán mi is átéltünk hasonló helyzetben, hasonló „színfalak” között.
Kép forrása: cultura.hu